Várpalota a 60-as évektől kezdve fokozatosan turistaközponttá vált. Ma is örömmel és vendégszeretően fogadja az idelátogatókat, abban a reményben, hogy mind többen keresik fel várost és ismerkednek meg látnivalóival. A várost körülölelő Bakony sok szép kirándulóhelyet tartogat, és kiváló lehetőségeket kínál a környék a vadász- és horgászturizmus kedvelői, valamint a gyalogos és hegyikerékpáros túrázók számára is.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=left A város központjában, a minden irányból könnyen megközelíthető Szabadság téren áll a Várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár.
A várpalotai vár ma a város legnagyobb kulturális intézményének, a Szindbád Kht.-nak a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeumnak, a Bányászattörténeti Gyűjteménynek, valamint 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett.
align=right A történészek kutatásai szerint közvetlen elődjének számít a tőle néhány kilométerre lévő, Bakony sűrűjében omladozó Pusztapalota másnéven Bátorkő vára, amit még a XIII. század második felében emeltetett a Csák nemzetség.
A Római katolikus templom a város központjában áll, a Thury-várral szemben. 1774-1777 között építette Varschafter János székesfehérvári építőmester barokk stílusban.
align=left A Zichy-kastély a vártól nyugatra, a római katolikus templom felett, a Kastélydombon áll. 1724-ben, Palota egyik földesura, gróf Zichy II. Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg építtetését. Napjainkban az épület az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont.
A Református templom későbarokk stílusban az egykori Huszárvár falaira épült templom a Jókai utcában. A főbejárata fölött látható felirat szerint 1788-ban épült.
Az Evangélikus templom a Thury György téren, a vár mögött található. 1777/80-ban torony nélkül épült, egy már korábban ott álló templom helyén.
align=right A Zichy-kápolnát a római katolikus temetőben találjuk. Építtetője Talheim Mária gróf Zichy III. János felesége. Építésének ideje 1738.
A Szent Donát-kápolna Várpalota Loncsos városrészében található. A XVIII. században épült, 1999-ben felújították és újraszentelték.
Várpalota egyik kertvárosi részében, a 8-es számú főúttól délre található a Szabó-féle homokbánya. A maradványok között a kutatások szerint kb. 400 féle különböző puhatestű állatfajt találtak.
align=left A Kr. u. 2. század első feléből származtatott két, egyenként kb. 25 méter átmérőjű inotai halomsírt K. Palágyi Sylvia tárta fel 1973 és 1975 között. A halmok a korabeli bennszülött arisztokrácia két tagjának, egy idősebb férfinak és egy fiatal fiúnak a sírjait tartalmazták gazdag mellékletanyaggal.
align=right Az Inotán található Árpád-kori templomot Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A XI. században épült, a török időkre mindösszesen egy szentély maradt belőle.
A templom szentély-része, illetve annak bordái és falfreskói tekinthetők csak műemléknek.
Inotán épült meg 2000-ben Magyarország első szélkereke: az Inotai szélerőmű.
KULTÚRA
align=left A Nagy Gyula Galéria nevét a város festőjéről Nagy Gyuláról kapta, eredetileg az épületet zsinagógaként használták. 1834-ben a helybéli zsidó hitközösség elhatározására kezdték meg építését, mely 1840-ben fejeződött be.
A Trianon Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely az I. világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. A múzeum a várpalotai Zichy-kastélyban található.
align=right A Jó Szerencsét Művelődési Központ 1952-től 1957-ig épült Károlyi Antal, Ybl-díjas építész tervei alapján, a Rákosi-korszakra jellemző klasszicizáló jegyekkel. Mennyezettáblájának díszei erdélyi népi motívumok alapján készültek.
A Fodor Sára Tájház egy XIX. század elején terméskőből épült lakóház, amelyet panelházak tövében hagyak meg a városrendezés során. A helyreállított parasztbarokk épületben elsősorban a helyben gyűjtött helytörténeti anyagokat lehet megtekinteni.
align=left A Fodor Sára Tájház ünnepélyes megnyitása az 1986-os Várpalotai Napok rendezvénysorozat része volt.
A Béke Művelődési Ház Inotán, a Készenléti-lakótelepen található. Az épület tele van értékes műalkotással.
Az egykor színházat, mozit, éttermet, presszót és könyvtárat magában foglaló komplexumban ma már csak a presszó működik.
PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
A város méltán lehet büszke gazdag kulturális életére, amelynek alapjait a múlt század első felében teremtették meg. 1920-ban alakult a Bányász Kórus, 1929-től működik a Bányász Fúvószenekar - amely házigazdája az évente megrendezésre kerülő Fúvószenekari Találkozónak. Évtizedes hagyományokra tekint vissza a Cserregő Néptánc együttes és a Vox Castellana Kamarakórus is.
align=right Várpalota kulturális életének egyik alapköve a félszázados múlttal rendelkező zeneiskola, amely számos művészt és műértő zenepártolót nevelt fel. Csaknem negyven esztendeje rendezik meg Várpalotán a Ney Dávid kórushangversenyt, ahol a város gazdag zenei kultúrája mutatkozik be évről évre. A város jelentős számú képzőművészét tömörítő Palotai Alkotók Köre rendszeresen szervez hazai és nemzetközi képzőművészeti kiállításokat.
A város és a térség gazdasági életében izgalmas színfoltot jelent a VÁR EXPO, amely évente megrendezésre kerülő elismert színvonalú, kulturális programokkal tűzdelt gazdasági, vállalkozói kiállítás és vásár. A város büszke a tavasszal hagyományosan megrendezésre kerülő Bakony Virágai népművészeti napokra, valamint a minden év októberében megszervezett Várpalotai Napok rendezvénysorozatra.
VÁROSTÖRTÉNET
align=left A kedvező adottságok indokolják, hogy Várpalota területe és környéke ősidők óta lakott táj. A rómaiak ittlétének emlékét idézi a római kori kőgát- a 8-as számúfőút mellett Öskü irányában- és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A XVIII. században virágzó mezővárossá fejlődött a település.
A város XVIII. században jelentős kézműiparral rendelkezett, majd jelentős ipari fejlődés a század elején a szénbányászat beindulásával kezdődött. A 30- as évektől folyamatosan bővültek az ipari objektumok. A bányászat után a vegyipar, az alumíniumgyártás, a villamos erőmű nagyberuházásai megteremtették 1951- re a várossá válás alapjait.
align=right Ekkor három városrész, Várpalota, Pétfürdő és Inota kapcsolódott egymáshoz. 1997. október 1- jétől azonban Pétfürdő önálló település. A város jelenleg két részből áll- Várpalota és Inota, lakossága közel 23000 fő. Gazdasági életben már nem játszik szerepet a bánya. A város azon ritka települések közé tartozik, amelyek 100%-os infrastruktúrával rendelkeznek.