Várpalota ismertető, turisztikai információk Várpalotáról, várpalotai képek, galéria | Várpalota.ÚtiSúgó.hu


Várpalota

ismertető, Várpalotai képek, galéria


 

Várpalota

Várpalota a Dunántúlon, Veszprém megye északkeleti szélén terül el. Népességét tekintve a megye negyedik városa, lakossága közel 21 ezer fő. Budapesttől 90 km-e, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re.


Várpalota a 60-as évektől kezdve fokozatosan turistaközponttá vált. Ma is örömmel és vendégszeretően fogadja az idelátogatókat, abban a reményben, hogy mind többen keresik fel várost és ismerkednek meg látnivalóival. A várost körülölelő Bakony sok szép kirándulóhelyet tartogat, és kiváló lehetőségeket kínál a környék a vadász- és horgászturizmus kedvelői, valamint a gyalogos és hegyikerékpáros túrázók számára is.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A város központjában, a minden irányból könnyen megközelíthető Szabadság téren áll a Várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár.

A várpalotai vár ma a város legnagyobb kulturális intézményének, a Szindbád Kht.-nak a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeumnak, a Bányászattörténeti Gyűjteménynek, valamint 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett.

A történészek kutatásai szerint közvetlen elődjének számít a tőle néhány kilométerre lévő, Bakony sűrűjében omladozó Pusztapalota másnéven Bátorkő vára, amit még a XIII. század második felében emeltetett a Csák nemzetség.

A Római katolikus templom a város központjában áll, a Thury-várral szemben. 1774-1777 között építette Varschafter János székesfehérvári építőmester barokk stílusban.



A Zichy-kastély a vártól nyugatra, a római katolikus templom felett, a Kastélydombon áll. 1724-ben, Palota egyik földesura, gróf Zichy II. Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg építtetését. Napjainkban az épület az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont.

A Református templom későbarokk stílusban az egykori Huszárvár falaira épült templom a Jókai utcában. A főbejárata fölött látható felirat szerint 1788-ban épült.
Az Evangélikus templom a Thury György téren, a vár mögött található. 1777/80-ban torony nélkül épült, egy már korábban ott álló templom helyén.

A Zichy-kápolnát a római katolikus temetőben találjuk. Építtetője Talheim Mária gróf Zichy III. János felesége. Építésének ideje 1738.

A Szent Donát-kápolna Várpalota Loncsos városrészében található. A XVIII. században épült, 1999-ben felújították és újraszentelték.

Várpalota egyik kertvárosi részében, a 8-es számú főúttól délre található a Szabó-féle homokbánya. A maradványok között a kutatások szerint kb. 400 féle különböző puhatestű állatfajt találtak.

A Kr. u. 2. század első feléből származtatott két, egyenként kb. 25 méter átmérőjű inotai halomsírt K. Palágyi Sylvia tárta fel 1973 és 1975 között. A halmok a korabeli bennszülött arisztokrácia két tagjának, egy idősebb férfinak és egy fiatal fiúnak a sírjait tartalmazták gazdag mellékletanyaggal.


Az Inotán található Árpád-kori templomot Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A XI. században épült, a török időkre mindösszesen egy szentély maradt belőle.

A templom szentély-része, illetve annak bordái és falfreskói tekinthetők csak műemléknek.

Inotán épült meg 2000-ben Magyarország első szélkereke: az Inotai szélerőmű.

KULTÚRA


A Nagy Gyula Galéria nevét a város festőjéről Nagy Gyuláról kapta, eredetileg az épületet zsinagógaként használták. 1834-ben a helybéli zsidó hitközösség elhatározására kezdték meg építését, mely 1840-ben fejeződött be.

A Trianon Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely az I. világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. A múzeum a várpalotai Zichy-kastélyban található.

A Jó Szerencsét Művelődési Központ 1952-től 1957-ig épült Károlyi Antal, Ybl-díjas építész tervei alapján, a Rákosi-korszakra jellemző klasszicizáló jegyekkel. Mennyezettáblájának díszei erdélyi népi motívumok alapján készültek.

A Fodor Sára Tájház egy XIX. század elején terméskőből épült lakóház, amelyet panelházak tövében hagyak meg a városrendezés során. A helyreállított parasztbarokk épületben elsősorban a helyben gyűjtött helytörténeti anyagokat lehet megtekinteni.

A Fodor Sára Tájház ünnepélyes megnyitása az 1986-os Várpalotai Napok rendezvénysorozat része volt.

A Béke Művelődési Ház Inotán, a Készenléti-lakótelepen található. Az épület tele van értékes műalkotással.

Az egykor színházat, mozit, éttermet, presszót és könyvtárat magában foglaló komplexumban ma már csak a presszó működik.

PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


A város méltán lehet büszke gazdag kulturális életére, amelynek alapjait a múlt század első felében teremtették meg. 1920-ban alakult a Bányász Kórus, 1929-től működik a Bányász Fúvószenekar - amely házigazdája az évente megrendezésre kerülő Fúvószenekari Találkozónak. Évtizedes hagyományokra tekint vissza a Cserregő Néptánc együttes és a Vox Castellana Kamarakórus is.

Várpalota kulturális életének egyik alapköve a félszázados múlttal rendelkező zeneiskola, amely számos művészt és műértő zenepártolót nevelt fel. Csaknem negyven esztendeje rendezik meg Várpalotán a Ney Dávid kórushangversenyt, ahol a város gazdag zenei kultúrája mutatkozik be évről évre. A város jelentős számú képzőművészét tömörítő Palotai Alkotók Köre rendszeresen szervez hazai és nemzetközi képzőművészeti kiállításokat.

A város és a térség gazdasági életében izgalmas színfoltot jelent a VÁR EXPO, amely évente megrendezésre kerülő elismert színvonalú, kulturális programokkal tűzdelt gazdasági, vállalkozói kiállítás és vásár. A város büszke a tavasszal hagyományosan megrendezésre kerülő Bakony Virágai népművészeti napokra, valamint a minden év októberében megszervezett Várpalotai Napok rendezvénysorozatra.

VÁROSTÖRTÉNET


A kedvező adottságok indokolják, hogy Várpalota területe és környéke ősidők óta lakott táj. A rómaiak ittlétének emlékét idézi a római kori kőgát- a 8-as számúfőút mellett Öskü irányában- és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A XVIII. században virágzó mezővárossá fejlődött a település.

A város XVIII. században jelentős kézműiparral rendelkezett, majd jelentős ipari fejlődés a század elején a szénbányászat beindulásával kezdődött. A 30- as évektől folyamatosan bővültek az ipari objektumok. A bányászat után a vegyipar, az alumíniumgyártás, a villamos erőmű nagyberuházásai megteremtették 1951- re a várossá válás alapjait.

Ekkor három városrész, Várpalota, Pétfürdő és Inota kapcsolódott egymáshoz. 1997. október 1- jétől azonban Pétfürdő önálló település. A város jelenleg két részből áll- Várpalota és Inota, lakossága közel 23000 fő. Gazdasági életben már nem játszik szerepet a bánya. A város azon ritka települések közé tartozik, amelyek 100%-os infrastruktúrával rendelkeznek.

Települések Várpalota közvetlen közelében

Települések Várpalota környékén



Várpalotai programok



Szállások Várpalotán



Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

és környékén


lapozás: |
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu