Várpalota ismertető, turisztikai információk Várpalotáról, várpalotai képek, galéria | Várpalota.ÚtiSúgó.hu


Várpalota

ismertető, Várpalotai képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

HÚSVÉTI szállás AKCIÓK

Húsvéti szállás válogatás itt >>
1 2 3 4


Várpalota

Várpalota a Dunántúlon, Veszprém megye északkeleti szélén terül el. Népességét tekintve a megye negyedik városa, lakossága közel 21 ezer fő. Budapesttől 90 km-e, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re.


Várpalota a 60-as évektől kezdve fokozatosan turistaközponttá vált. Ma is örömmel és vendégszeretően fogadja az idelátogatókat, abban a reményben, hogy mind többen keresik fel várost és ismerkednek meg látnivalóival. A várost körülölelő Bakony sok szép kirándulóhelyet tartogat, és kiváló lehetőségeket kínál a környék a vadász- és horgászturizmus kedvelői, valamint a gyalogos és hegyikerékpáros túrázók számára is.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A város központjában, a minden irányból könnyen megközelíthető Szabadság téren áll a Várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár.

A várpalotai vár ma a város legnagyobb kulturális intézményének, a Szindbád Kht.-nak a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeumnak, a Bányászattörténeti Gyűjteménynek, valamint 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett.

A történészek kutatásai szerint közvetlen elődjének számít a tőle néhány kilométerre lévő, Bakony sűrűjében omladozó Pusztapalota másnéven Bátorkő vára, amit még a XIII. század második felében emeltetett a Csák nemzetség.

A Római katolikus templom a város központjában áll, a Thury-várral szemben. 1774-1777 között építette Varschafter János székesfehérvári építőmester barokk stílusban.



A Zichy-kastély a vártól nyugatra, a római katolikus templom felett, a Kastélydombon áll. 1724-ben, Palota egyik földesura, gróf Zichy II. Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg építtetését. Napjainkban az épület az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont.

A Református templom későbarokk stílusban az egykori Huszárvár falaira épült templom a Jókai utcában. A főbejárata fölött látható felirat szerint 1788-ban épült.
Az Evangélikus templom a Thury György téren, a vár mögött található. 1777/80-ban torony nélkül épült, egy már korábban ott álló templom helyén.

A Zichy-kápolnát a római katolikus temetőben találjuk. Építtetője Talheim Mária gróf Zichy III. János felesége. Építésének ideje 1738.

A Szent Donát-kápolna Várpalota Loncsos városrészében található. A XVIII. században épült, 1999-ben felújították és újraszentelték.

Várpalota egyik kertvárosi részében, a 8-es számú főúttól délre található a Szabó-féle homokbánya. A maradványok között a kutatások szerint kb. 400 féle különböző puhatestű állatfajt találtak.

A Kr. u. 2. század első feléből származtatott két, egyenként kb. 25 méter átmérőjű inotai halomsírt K. Palágyi Sylvia tárta fel 1973 és 1975 között. A halmok a korabeli bennszülött arisztokrácia két tagjának, egy idősebb férfinak és egy fiatal fiúnak a sírjait tartalmazták gazdag mellékletanyaggal.


Az Inotán található Árpád-kori templomot Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A XI. században épült, a török időkre mindösszesen egy szentély maradt belőle.

A templom szentély-része, illetve annak bordái és falfreskói tekinthetők csak műemléknek.

Inotán épült meg 2000-ben Magyarország első szélkereke: az Inotai szélerőmű.

KULTÚRA


A Nagy Gyula Galéria nevét a város festőjéről Nagy Gyuláról kapta, eredetileg az épületet zsinagógaként használták. 1834-ben a helybéli zsidó hitközösség elhatározására kezdték meg építését, mely 1840-ben fejeződött be.

A Trianon Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely az I. világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. A múzeum a várpalotai Zichy-kastélyban található.

A Jó Szerencsét Művelődési Központ 1952-től 1957-ig épült Károlyi Antal, Ybl-díjas építész tervei alapján, a Rákosi-korszakra jellemző klasszicizáló jegyekkel. Mennyezettáblájának díszei erdélyi népi motívumok alapján készültek.

A Fodor Sára Tájház egy XIX. század elején terméskőből épült lakóház, amelyet panelházak tövében hagyak meg a városrendezés során. A helyreállított parasztbarokk épületben elsősorban a helyben gyűjtött helytörténeti anyagokat lehet megtekinteni.

A Fodor Sára Tájház ünnepélyes megnyitása az 1986-os Várpalotai Napok rendezvénysorozat része volt.

A Béke Művelődési Ház Inotán, a Készenléti-lakótelepen található. Az épület tele van értékes műalkotással.

Az egykor színházat, mozit, éttermet, presszót és könyvtárat magában foglaló komplexumban ma már csak a presszó működik.

PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


A város méltán lehet büszke gazdag kulturális életére, amelynek alapjait a múlt század első felében teremtették meg. 1920-ban alakult a Bányász Kórus, 1929-től működik a Bányász Fúvószenekar - amely házigazdája az évente megrendezésre kerülő Fúvószenekari Találkozónak. Évtizedes hagyományokra tekint vissza a Cserregő Néptánc együttes és a Vox Castellana Kamarakórus is.

Várpalota kulturális életének egyik alapköve a félszázados múlttal rendelkező zeneiskola, amely számos művészt és műértő zenepártolót nevelt fel. Csaknem negyven esztendeje rendezik meg Várpalotán a Ney Dávid kórushangversenyt, ahol a város gazdag zenei kultúrája mutatkozik be évről évre. A város jelentős számú képzőművészét tömörítő Palotai Alkotók Köre rendszeresen szervez hazai és nemzetközi képzőművészeti kiállításokat.

A város és a térség gazdasági életében izgalmas színfoltot jelent a VÁR EXPO, amely évente megrendezésre kerülő elismert színvonalú, kulturális programokkal tűzdelt gazdasági, vállalkozói kiállítás és vásár. A város büszke a tavasszal hagyományosan megrendezésre kerülő Bakony Virágai népművészeti napokra, valamint a minden év októberében megszervezett Várpalotai Napok rendezvénysorozatra.

VÁROSTÖRTÉNET


A kedvező adottságok indokolják, hogy Várpalota területe és környéke ősidők óta lakott táj. A rómaiak ittlétének emlékét idézi a római kori kőgát- a 8-as számúfőút mellett Öskü irányában- és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A XVIII. században virágzó mezővárossá fejlődött a település.

A város XVIII. században jelentős kézműiparral rendelkezett, majd jelentős ipari fejlődés a század elején a szénbányászat beindulásával kezdődött. A 30- as évektől folyamatosan bővültek az ipari objektumok. A bányászat után a vegyipar, az alumíniumgyártás, a villamos erőmű nagyberuházásai megteremtették 1951- re a várossá válás alapjait.

Ekkor három városrész, Várpalota, Pétfürdő és Inota kapcsolódott egymáshoz. 1997. október 1- jétől azonban Pétfürdő önálló település. A város jelenleg két részből áll- Várpalota és Inota, lakossága közel 23000 fő. Gazdasági életben már nem játszik szerepet a bánya. A város azon ritka települések közé tartozik, amelyek 100%-os infrastruktúrával rendelkeznek.

Települések Várpalota közvetlen közelében

Települések Várpalota környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu